töpörtyűkrém.jpgMarika néni titkon igazi reformer és zseniális séf volt. Annyira titkon, hogy még ő sem tudott róla. Gyártotta az illatos, hagyományos almás pitéket, rántotta a patisszont, amikor még bőszen a tarját klopfolták a háziasszonyok – mert húst hússal enni, az az igazi magyar virtus!!! –, és tökkel „gyöngítette” a lecsót, mert a zsigereiben érezte, hogy annak jónak kell lennie. Arról nem is beszélve, hogy kíméli az epét...

A vajas pogácsa szinte kiröppent a tepsiből, amikor a sparherdből (se légkeverés, se felső láng, se grillfunkció) előhúzta, és nem volt ideje még kihűlni sem, hiába szólt az intelem: „meleg kelt tészta nem jó a gyomornak”. Ha a gyomornak nem is, a szemnek, a szájnak jót tett a foszlós, leveles, lepkekönnyű pogácsa.

Jancsi bácsi (akit „papának” hívott az egész gimnáziumi osztály, bár a valóságban csak Évi apukája volt) kínált mellé borzasztóan rossz bort is, amit maga készített, nagy szeretettel, ám kevés szerencsével és hozzáértéssel. A rózsaszín lőrének két előnye volt: viszonylag magas alkohol- és cukortartalma, valamint az, hogy papa nem kért senkitől személyit, amikor teletöltötte a felettébb gyanús itókával a vékony falú borospoharakat. Azóta is emlegetjük „Papaborát”, ami a neve alapján görög istenek itala is lehetne...

A répasüti és a rókamáj a hűvös őszi esték eledele. Marika nénitől tanultam mindkettőt.

Rókamáj

hozzávalók 4 főre: 20 deka töpörtyű, 4 főtt tojás, 1 fej vöröshagyma, só, bors, paprika, mustár

 Se róka, se máj nincs benne, van viszont töpörtyű, hagyma és főtt tojás. A lényeg, hogy e három alapösszetevőt daráljuk le és keverjük el sóval, borssal, paprikával addig, míg az ínyünkre való nem lesz. A töpörtyű/tojás aránya 1:1, a hagyma tetszőleges, akár ki is hagyhatjuk. Én például csak akkor teszek bele, ha még aznap megesszük, mert nem szeretem a nyers hagyma ízét másod-, harmadnaposan. Mustár és paprikakrém szintén fakultatív.

Csak jóízű, ropogós, könnyű töpörtyűt használjunk! A hetek óta tárolt, hűtőízű szivacsos anyag nem alkalmas rá, de ha nincs más, akkor legalább süssünk egyet rajta, míg újra ropogós lesz, és csak aztán dugjuk a darálóba. 

Répasüti

hozzávalók 1 közepes tepsire: 1 pohár finomra reszelt sárgarépa, 1 pohár cukor, 1 pohár zsír, 1 sütőpor, citromhéj, annyi liszt, amennyit felvesz, házi barack- vagy szilvalekvár (amiben nincs zselatin)

Az összekevert alapanyagokat meggyúrjuk, majd 2 egyforma lapra nyújtjuk. Az egyiket a kizsírozott, kilisztezett tepsi aljára tesszük, megkenjük lekvárral és rátesszük a másik felét is. Közepes tűzön addig sütjük, míg a teteje szép sötétdrapp lesz. Tenyérnyi szeleteket vágva tegyük tányérra. Marika néni is így csinálta, aki mint tudjuk, zseniális szakács volt.

 

Szerző: mezsuka  2012.10.20. 13:16 5 komment

Címkék: répa édesség töpörtyű

A bejegyzés trackback címe:

https://konyhamese.blog.hu/api/trackback/id/tr114859463

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

baloma 2012.10.27. 17:11:32

Finom lehet, csak ne hívnák rókamájnak :):):)

mezsuka 2012.10.27. 20:33:14

pedig annak hívják... talán Nógrádban.

mesternő 2012.11.04. 23:34:59

@mezsuka: hogy lett rókamáj - csak az akkori macska tudhatja ... még a mama is mindig jókat nevetett, mikor ennek nevezte. Mi simán megettük másnaposan is, mindig akkora adagot készített. Meg küldött Árpádföldre. Látod - én talán még sohasem csináltam. Viszont répasütit már többször is. Most, hogy a zsír ismét szalonképes lett, talán mások is nekiugranak.

mezsuka 2012.11.05. 07:48:16

@mesternő: Egyszer csináljunk egy olyan retro-partit, ahol csupa "régi" kaját gyártunk!

mezsuka 2012.11.05. 07:49:39

Csak nekem van bajom a másnapos nyers hagymával, általában fel sem tűnik senkinek!