Ez itt egy priváttörténelmi gasztroblog - ha már be kell sorolni valahova... Bár legtöbbször nem a kaja a lényeg, hanem aki és ami eszembe jut róla. De néha fordítva történik. Dolgok és emberek kapcsolódnak össze, ahogy nagyapám és a lebbencs vagy Hédi és a juhtúrós palacsinta.
Aztán megint máskor festmény, vers vagy zene tolakodik a receptek közé, de olyan is van, hogy recept sincs.
Mert minden van. Még ez is.
Október van. Ez már igazi ősz. Lassan a töltött káposzta és a fokhagymás pirítós illata váltja fel a szilva- és paradicsom-befőzés gőzeit. De várjunk még egy kicsit a kocsonyával és az abált szalonnával, és nézzük meg, mi maradt a nyárból?! Van még…