Maradjunk tehát a törökparadicsomnál, ennél a szép, lila, fényes, simahéjú tojásdad zöldségfélénél. Ha hosszában félbevágjuk – hallod, Pepitabarack, nem keresztben!? – két kiváló töltenivaló ladikot kapunk, ami kicsit ringatózik ugyan, de amint kivájjuk a belét, és megtöltjük sok finom tartalommal, a súly stabilizálja… Tölteléktippem rengeteg van, de most csak egyet publikálok, mely klasszikusnak mondható.
Hozzávalók 2 személyre:
20 deka darált hús, 1 marék rizs, 1 kis fej hagyma, 1 tojás, pár kanál olaj, 1 gerezd fokhagyma, 1 teáskanál oregano, só, bors
Elkészítés: A rizst félpuhára főzzük (nem kétszeres, hanem egyszeres vízzel), kihűtjük. Olajon a finomra vágott hagymát és padlizsánbelet megfonnyasztjuk,utána hozzáadjuk az oreganot, a darálthúst, az összenyomott fokhagymát, sózzuk, borsozzuk és addig párolgatjuk, míg kimegy belőle a víz, és csak a zsiradék marad a serpenyő alján. Mielőtt megpirulna, összekeverjük a rizzsel és a tojással.
A masszát jól beletömörítjük a kivájt padlizsánladikokba, sőt fel is halmozzuk rá, de a tetejét szépen lesimítjuk vizes kanállal vagy kézzel. Tepsiben vagy jénaiban sütőbe rakjuk és nem túl nagy fokozaton, fóliával letakarva 30 percig pároljuk. De előtte egy fél deci vizet is öntünk alá. A fóliát levesszük és ha van otthon sajt, avval megszórva még egy kicsit sütjük, hogy rózsaszín legyen a teteje. Ha nem akarunk sajtot tenni rá, hiába várjuk a pirulást. De a színén így is látszani fog, hogy a dolog „egyben van”, és kihúzhatjuk a sütőből.
Akik az olaszos változatot szeretik, ebben a fázisban még egy adag aprított, bazsalikommal ízesített konzervparadicsomot is a padlizsán mellé folyatnak és megmelegítik. De az előre gyártott tésztaszószok is megteszik.
Még egy tipp: A húst lehet helyettesíteni gombával, fetasajttal, kis darabokra vágott sonkával.