Kenyeret sütni nem olyan nehéz, mint gondolnád. Igaz, nem hasonlít arra, amit a boltban veszel, de így is megéri a fáradságot. A lakásban fellelhető lisztféléket (korpás, rozs, kukorica) vegyítve minden nap másfélével lehet próbálkozni. Csak arra kell ügyelni, hogy a rostanyag-tartalommal együtt az élesztő mennyiségét is növelni kell. Ha 1/3 arányban használsz rozs- graham- és finomlisztet, a képen látható eredményt láthatod viszont - élőben - a konyhapulton.

Ez a kis cipó és társai napokig frissek maradnak, még zacskóba dugva is - ami sokak szerint a kenyér halála - és a legegyszerűbb feltéttel, mint például vaj és só is nagyon jó az ízük! Lehet, hogy ebbe az is belejátszik, hogy én készítettem, és nem vettem, de végeredményét tekintve az már mindegy.

Ez itt a képen 30 deka korpáslisztből, harminc deka finomlisztből és 5 deka vajból készült. Egy zacskó élesztőt, két kiskanál sót, egy kiskanál cukrot és annyi langyos vizet használtam hozzá, amennyit felvett. A nagyon puha tésztát 2-szer gyúrtam össze, mindig adva hozzá újabb maréknyi lisztet. Az utolsó kelesztés a tepsiben zajlott, és a vizes kézzel megsimogatott cipókat még szezámmagban is megforgattam, hogy pofásabbak legyenek.

Ha ez a leírás nem elég az elkészítéséhez, kérdezz!