Apu az Imre nevet kapta a keresztségben, 82 évvel ezelőtt. Holnap van a névnapja. Minden ünnep előtt a lelkünkre köti, hogy ne vegyünk neki semmit, nincs szüksége zoknira, pizsamára, zsebkendőre, nyakkendőre pláne!

A szeszes italokat már rég kiiktattuk az ajándékok sorából, mert ugye az emésztése… Szerencsére a jó süteményt nem veti meg, és így bármikor örömet okozhatunk neki egy tál pitével.

Hozzávalók: (20 centis jénai tál tetejében)

2 marék liszt, 1 marék cukor, csipet só, fahéj, 1 tojás, 1 csapott kiskanál sütőpor, 1 kis pohár joghurt, 8-10 deka vaj, 1 marék darált dió, 1 marék egész dió, 1 pici alma, 1 pici szilva, pár szem szőlő, egy vaníliás cukor, maradék sűrű lekvár – ha van otthon. (A „marék” egy csapott merőkanálnak megfelelő mennyiség)

Elkészítés:

A lisztet morzsold el a puha vajjal, majd adj hozzá mindent – a felvert tojásnak csak a háromnegyedét, ugyanis a maradékkal kenegetni kell –, és keverd össze alaposan. Ha ragacsos, még egy kicsi liszttel toldd meg, de csak óvatosan, mert mint tudjuk, ha szakad és nehezen kezelhető, akkor lesz igazán finom. A kivajazott, kilisztezett jénaiba nyújtsd bele a korong alakú alapot, kend meg a lekvárral, szórd meg kevés darált dióval, majd a vékonyra szelt szilvát és almát legyező alakban helyezd körbe, illeszd be a szőlőszemeket, és egész dióval is szórd meg, majd a vaníliás cukorral és fahéjjal zárd a sort. A rácsokat a maradék tésztából sodord ki, mintha nudlit készítenél, csak nem kell feldarabolni.

Közepes lángon, előmelegített sütőben 20 perc alatt igen szép színt és alakot vesz fel, ezért ajándéknak is kiváló. Lásd fentebb.

Extra tippek: Bármilyen őszi gyümölccsel jó, csak arra ügyelj, hogy a szőlő ne tengjen túl, mert eláztatja a tésztát. Dió helyett mogyoróval és/vagy mandulával még finomabb lehet.

Boldog névnapot minden Imrének!